álomnapló

még nem volt hatalmas, de már kiállt a köldököm. vérzett az orrom és nem kaptam levegőt. órákig a földön feküdtem. nagymama mellettem ált, és azt mondta "még csak az orrod vérzik, de majd ha tényleg elkezdessz vérezni, akkor a lelkedet vetéled el először". aztán sok ismerős arc. előtte még egy ismeretlen ház, és meleg a kocsiban. a hátsó részen egy baba, elvileg a testvérem. látom hogy melege van, ezért leveszem a kabátját. fogom és nézem. nem beszél, de mintha mondaná hogy gyereket várok...