Utálom az piaszagú férfiakat! Még akkor is ha a szerelmem vagy ha az apám az!

Közebeékelődés

Nincs jobb dolgunk, mint egy tizenötezres vacsora fölött, arról beszélni, hogy nem állunk jól anyagilag.

II.

Tetszik nekem, de elérhetetlen, és ez elbizonytalanít. Ő pedig laza. Fess. Sármos. Dohányzik. Sokat tudok róla. Az egyes előtti barátnőjét én vigasztaltam, amikor egyes miatt szakított vele. Nem akárki. Zenél. Minden ujjára kaphat egy lányt. Mégis engem akar - legalábbis titokosan. Jó a csókja, lehengerlő, őszinte. Beszél szex közben: most lehet egy nagyot élvezni, azt mondja. Kinyit bennem egy kaput, engedélyt ad. Rajong és titokban tart. És mintha ez az ellentmondás gerjesztené, nő benne is a feszültség, de nem lép, hanem a szex lesz egyre szenvedélyesebb, hiszen minden alkalom lehet akár az utolsó is. Ő búcsúzik, én ellenállok, aztán megadom magam. Ez kell neki, ez a kételkedés, ez a hatalom. Tanulom ezt. Én vagyok a külső nő. Lépes méz. Bámulom. csillog a szeme. Kicsi a keze. Matat rajtam, siklik a keze. Csúszós vagyok. Sajgok belül.

Közeledik az autó felé a sötétben. Alvást színlelek. Besuttog az ablakon. Csak pisilni jött ki, meg egy cigire, azt mondta bent. Visszamegy gyorsan a házba. Szeretnék sírni, de nem megy. Szégyellem magam, dühös is vagyok, röhögnék is az egészen. Nem tudok szólni hozzá. Nem tudok beszélni erről, se másnak, se neki. Engem nyom a titok, csak az enyém, megnémít, mert ha elárulom, tisztességtelen leszek, nem állok ki mellette, nem teszem meg, amit kér. Elemi érdekem lenne pedig, hogy a titok kipattanjon.

Így aztán benne ragadok, a saját mézem csal lépre, a senki földjén, a fehér Skodában, éjszaka.

Folyt. köv...

I.

Éjszaka, nyár. Fehér Skoda áll a nyaraló előtt. Benne fiatal lány, aludni próbál. A nyaralóban a barátai. Elférne ő is bent, de nem képes bemnni. Egy fiúra vár.

A lány én vagyok. Kettes számú barátnő. Ő és az egyes bent vannak. Azt mondta, kijön még, ha elalszik mindenki. Várom is, meg nem is. Legszívesebben itt sem lennék. De itt vagyok. Jöjjön ki. Ne jöjjön ki. Mondja meg az egyesnek, hogy mostantól velem jár. Azt ígérte, megmondja neki. Azért jöttem el erre a bulizós hétvégre. Nem tette meg. És nem, most nem mehetek el, azt mondta, az nagyon feltűnő lenne, az egyes már úgyis gyanakszik.

Kívülről nézem csak, kívül vagyok. Titkom van, nekem titkom van, vele. De ez nem segít. Menthetetlen kisebbségi érzéssel bámészkodom, lebzselek a hétvégi társaságban, úgy érzem, illetéktelen vagyok, s ezt mindeki látja rajtam. Azt hiszik, hogy rászálltam, hogy el akarom venni a másiktól, pedig ő akarja ezt, én menekülnék, de mindig megállít. Az utolsó pillanatban, amikor már éppen elszakadna a szál, megint jelentkezik, megint megígéri, megint levesz a lábamról.

Mert ő egy nagydumás lovag. Ő volt az első, akivel beszéltem, kibukott belőlem, mi történt. Ő meg megvigasztalt. Egészen hajnalig. Nem tervezte ezt ő sem, így alakult. Kicsit sírtam, dühöngtem, megfogta a kezem, megsimogatta a hajam, aztán már meg is puszilt, sétálni indultunk. Azt hittem, ennyi volt, mondtam is neki, tudom hogy barátnője van, hát ne csináljunk ebből nagy ügyet. De ő jelentkezett megint és megint és megint. Éltem az életet, nem beszéltem. Reagáltam. Peregtek az éjszakák. Arra eszméltem, édesanyám szóvá teszi, felhoztam valakit -ki volt az? S akkor elkezdtem többet akarni. Döntsön. Azóta megy ez a csiki-csuki.

folyt. köv...

3 éve nem történt semmi

Minden megváltozott, a barátságok, a külsőségek, a környezet. Újra kellett értelmeznem a barátság fogalmát, ezek már nem azok mint régen, nem olyan intenzív és szeretetteljes, a legjobb barátaim is már csak a barátaim. És a szerelem sem olyan mint régen, mostanában már leginkább semmilyen... csak szenvedés! És bármennyire is próbálok felejteni, egyre csak erősebb lesz bennem a vágy, igen, vágy, nem pedig az érzelem.

Love is a loosing game!

Kedvesem!

Aztán jöttél te, és attól fogva hozzád akartam tartozni. Pedig tudtam, hogy neked saját hozzátartozóid vannak, hogy az ember nem tartozhat egyszerre annyi mindenkihez, de mégis. Te voltál mindig mellettem az üres szék. Nem tartozol hozzám, nekem tartozol, kiegyenlíthetetlenül. Magaddal!